Egyszer fent, egyszer lent…


A spirituális és tudatos emberek tökéletesek, nem hibáznak. Mindig jó napjuk van, mindig helyesen cselekszenek. Bölcsek, megfontoltak és boldogok.

Életükből egyetlen varázsütésre száműződik mindaz, ami az átlagember életét megnehezíti. Ismeretlen fogalommá válik a félelmek, kétségek, traumák és drámák világa. Elméjüket nem veszik többé birtokba a negatív gondolatok. Nem öntik el őket negatív érzések. Mindig a jelenben tudnak élni, minden pillanatban hálásak tudnak lenni az életükért. Minden tettükben példaértékűek.

Nem.

Nem?!

Nem.

Pedig én is így gondoltam jó sokáig. Legalábbis valahol a tudatalattim mélyén meglapult egy ilyen sejtelem. Sorozatosan csalódnom kellett, hogy ez nem így van…

Beszélgetek Veletek mostanában és mondjátok, hogy milyen inspiráló amiket írok, hogy jó olvasni. Nem érződik belőle, hogy a háttérben itt is ugyanúgy van fent és lent. Pedig van vagy volt ,vagy lesz 😀

 

 

 

Az a nem mindegy, hogy mennyi idő alatt sikerül visszabillenni egy jó egyensúlyi állapotba.

Nem a negatív érzések, gondolatok nélküli létezés a cél. Hanem hogyha megtapasztaltuk, akkor utána milyen módon tudunk tovább menni, milyen hamar engedjük visszatalálni magunkat a másokat inspiráló létezésünkhöz.

Ha van rá jól bevált eszközöd, használd!

Ha nincs, keress egyet!

 

Ezúton is hálásan köszönöm a barátaimnak, akik hol egy jó irányzott kérdéssel, hol élettörténetük egy bájos darabjával segítenek visszaállítani a harmóniát, a derűt a világomban.❤️❤️❤️