segítő – Inspiráció. Írás. Intuíció.

Amikor a segítő segítőhöz megy – Access Bars tapasztalatok

csaszareszti — Mon, 30 May 2022 11:47:08 +0000

Sokszor sokféleképpen szembejött az Access Bars. Tiltakoztam ellene, hogy megint egy újabb módszer – spiriül szólva nem éreztem a hívást. Ahogy egyre több módszerrel találkoztam, egyre inkább láttam: ezeket is lehet sokféleképpen csinálni… És egyre jobban megfigyeltem, hogy milyen az az energia, ahová az enyémet elviszem. Milyen az a segítő, terapeuta, akire rábízom a hogy-létemet, a kérdéseimet, a bizonytalanságaimat, a magam elöl is titkolt blokkjaimat, mélységeimet, dühömet, szégyenérzetemet, kétségeimet…

Egy kedves „véletlennek” köszönhetően és egy nagyon tiszta térben ismertem meg azt a régi-új ismerőst, akihez végül elmentem kipróbálni az Access Bars-t. az első perctől mély bizalmat ébresztett bennem. Nagyon be tudom fogadni és közel áll hozzám, ahogy a világot szemléli, ahogy az életét éli, amit a tapasztalatairól, megéléséiről mesél. Már az elején átvillant rajtam, hogy ha egyszer úgy alakul, kipróbálnám az Accesst, akkor hozzá bizalommal fordulnék.

Jó kezekben lenni…

És persze az élet olykor korábban szolgáltat apropót, mint azt gondolnánk.. Egy esősen induló szikrázó napsütésbe átforduló májusi délelőttön megérkeztem a kezelésre. Elvárásokat, akarásokat, agyalásokat amennyire lehet szélnek eresztve. (és amennyire tudok ilyet 😉 )

Maximális figyelem, finomság, lágyság fogadott. Kellemes zene, letisztult terek, bizalom, biztonság. A fejet (alig) érintő apró mozdulatokban éreztem azt a 100 %-os figyelmet, ahogyan az energiák figyelése és nem a technika vezeti a kezét. Különböző érzetek, megélések, képek váltakoztak az egyórás kezelés alatt, volt hogy jólesett egy-egy nagyobb kilégzés, volt hogy elfogadásba kellett kerülnöm a karattyoló elmémmel és volt hogy intenzívebb testérzetek találtak meg.

És itt megint nagyon erősen azt éreztem, hogy biztonságban vagyok, hogy bármi kerüljön is elő, jó kezekben vagyok, nem fognak bennehagyni, nem leszek egyedül, nem kell hazavinnem majd a „nehezet” sem és hogy bízhatok, hogy kisimul..

azt éreztem, hogy végig a hozzám illeszkedő ritmusban érkeznek az áramlatok, amivel bírok, „pont annyi” mozdul meg, amennyi.. és hogy minden rezdülésemben velem van, akinek a kezeire rábíztam magamat, a testemet és a lelkemet. Kerek volt az alkalom, volt időm saját ritmusban „visszatérni” . Figyeltem és figyelem még magamat, hogy milyen felismerések, gondolatok és történések következnek most az életemben és az utóhatásokról is majd beszámolok.

Másnap..

Hónapok óta nem sikerül pihentetően aludni – ami persze ilyen bolygóállások mellett, amikor tér nyílik mindenféle tisztulásnak, rendezésnek, összegzésnek nem is annyira csoda – és mégis… amikor már sorozatosan órák maradnak ki… amikor már kezded úgy érezni magad mint egy gyermekágyas anyuka, pedig a tied már 6… és sok mindent kipróbálsz… nos akkor a megváltással ér fel egy átaludt éjszaka, amikor reggel kipattansz az ágyból és a világ szép… (tisztára mint a mesékben, nem…? )

szóval ez lehet, hogy csak egy áldásos mellékhatása a tegnapi Access Bars kezelésnek, de én azt érzem, hogy a világot is kifordítanám a sarkából és hogy akinek van életenergiája és lelkesedése, annak mi kell még…?

(azért biztos tudnám sorolni, de nem leszek telhetetlen 😉 )

Már a kezelés délutánján olyan események indultak el, amelyek visszatérő helyzetek rendbetételét sejtetik. Közben is érződött, hogy fajsúlyosabb, nehezebb energiák mozdultak meg, mégis valahogy könnyedén, támogatóan. És ahogy így tudom kicsit távolabbról szemlélni, azt hiszem ehhez a segítőm-kezelőm két olyan erőssége járul hozzá, amelyekben én még úton vagyok:

az egyik az elengedés, a másik pedig az átfordítás, az átalakítás, a transzformáció, felemelni azt is ami nehéz, ami fájdalmas.

Azóta is rengeteg minden történik és alakulóban, formálódóban van, így ehhez a cikkhez majd később, egy távolabbi perspektívából még visszatérek.

Köszönöm az élményt és a tapasztalást

Access Bars kezelést adta: https://www.facebook.com/szilard.simon.52

Nem segítek

csaszareszti — Tue, 26 Apr 2022 12:20:50 +0000

Ez egy nagyon nagy változás az életemben. És valójában még javában történik. Még a februári könyvbemutató videó anyagában is azt mondom, hogy világéletemben segíteni akartam… Sokan sokféleképpen próbáltak kihozni már ebből a kifejezésből, hogy de pontosan mit is akarok, évtizedekre úgy beleragadtam, hogy magam sem tudtam pontosan mi hajt igazán…

De akkor mit csinál egy coach, segítő, terapeuta…?

Nemrégiben volt egy beszélgetés, ahol korábbi évek sok hasonló mondata után valahogy az az egy megérkezett… és mintha a megértés mélyebb szintre költözött volna…

A gyengébbeknek segítünk. (hmm…. de hát nekem fontos a partneri viszony…)
És ha te nem segítesz, akkor mit csinálsz?
Én beszélgetek.
(hmm)…

És akkor elindult a lavina, hogy hát én is azt szeretek:

beszélgetni, kapcsolódni, inspirálni és inspirálódni, átadni valamit abból amit tudok, megmerítkezni abban, amit te hoztál, együtt nevetni, együtt alkotni, együtt táncolni…

És rájöttem, hogy ami évekig tudatos szóválasztás volt: kísérni és támogatni és NEM segíteni, az most egy újabb szintre érkezett meg. (és nem kizárt, hogy alakul ez még tovább 😉 )

Én nem akarom, hogy a másik gyengébbnek érezze magát. Én sem akarok gyenge lenni adott helyzetben (amikor szakemberhez fordulok). Akkor talán csak csináljuk, amit csinálunk, partneri viszonyban.

És így kezdődött az, hogy a segítek vs én nem akarok megmenti senkit – történet egy új fázisába lépett… Elkezdtem figyelni, hogyan nem mentek meg senkit. Hogy mi van helyette.

Szívből kapcsolódom, amikor érzem, hogy abban a kapcsolódásban helye van annak, amit adni tudok – ami a lényemből fakad – vagy amit már megtapasztaltam. Felajánlom és ha elfogadod, szívesen adom.

És ez nem jelenti azt, hogy akkor egyik napról a másikra elszállt belőlem a megmentő… (illetve adja az Ég..) számítok rá, hogy mélyebb rétegekből is előtörhet, és én résen leszek, ha egy helyzet vagy a környezetem kedvesen rámutat.

Szóval ezért nem segítek neked.

Mert nem szorulsz rá. Mert hiszem, tudom, hogy megoldod nélkülem is. És azt is tudom (magamról), hogy ezzel együtt is jól jön néha az inspiráció az úton,

hogy feltöltekezz egy olyan energiából, ami a megoldásod felé visz, hogy beengedj egy olyan nézőpontot, amit eddig talán mástól nem, hogy meghallj egy olyan mondatot magadtól vagy tőlem, ami most igazán mélyre megy, vagy ’csak’ hogy szerethesd magadat olyannak, amilyen vagy, valódi elfogadásban…

És azt hiszem, hogy EZT sokkal jobban szeretem. Sokkal szerethetőbb történet arról, hogy mit is csinál két ember, amikor úgy kapcsolódik, hogy utána (kicsit vagy nagyon) megváltozva, megújulva mennek tovább.

(*illusztrációnak ehhez a kicsi-nagy változáshoz, megújuláshoz egy olyan vulkános képet hoztam, amire azt hittem sose jutok fel… és a napfelkeltét, amiről azt hittem nem láthatom majd a felhős időben..

Balin, a Mount Agungot látjuk a Mount Baturról 🙂 hála 🙏)

Az erősségekre figyelj

És akkor a kedvenc idézetem, ami azért dolgozott rajtam éveket, mire úgy igazán elkezdett „bemenni”, átalakítani, átformálni:

„Amikor elvárod a másik embertől, hogy a segítséged nyújtotta előny nélkül is elérje a sikert, akkor a saját Forrása szemével látod őt, ha viszont azt hiszed, hogy a másiknak szüksége van a segítségedre és megpróbálod a gyengéit a saját erősségeiddel megtámogatni, akkor mit sem segítesz rajta. Amikor a másik ember erősségeit keresed – még ha nem is könnyű ezeket fellelni – figyelmeddel akkor is támogatod őket és érdeklődésed ragyogó fénysugarában ezek az erősségek mások számára is láthatóvá válnak.„

Hát ezt (is) csináljuk mi a megoldásfókuszú coachingban 🙏

A fenti részlet a Belépés a Vonzás Örvényébe meditációból származik, YouTube-on megtalálod és ide is linkeltem.

Ha valamikor úgy érzed az utadon, hogy inspiráció lehet egy beszélgetés, kapcsolódás velem, akkor szeretettel várlak: +36 30 573 1919-es telefonszámon vagy a csaszar.eszti@gmail.com-on tudunk egyeztetni, helyszínt, időpontot, témát és szívesen megválaszolom a kérdéseidet.