Év végi nagytakarítás.
Neked is nehéz, teher és már a gondolatától elfáradsz?
Valahogy nem vagyok az a takarítós típus. Vagyis nem voltam. Az utóbbi időben azonban teljesen új nézőpontba került nálam. Talán az egyik legnagyobb támogatója az életünkben bekövetkező változásoknak.
Erről írok ebben a bejegyzésben kicsit részletesebben.
Ahogy közeledik a karácsony és előkerül az év végi nagytakarítás témaköre, most először nem dédmamáról nagymamára, anyáról lányára öröklődő hagyományként tekintek rá, amit „hát úgy szokták” jeligével ki-ki saját igényei és vérmérséklete szerint a tőle telhető legjobb módon abszolvál vagy túlél. Vagy kihagy. Vagy ennek egyéb kombinációi.
Szóval számomra ez az év végi számvetés ideje lett. Amikor is szimbolikusan elköszönünk mindentől, ami már nem szolgál minket, ami már nem mi vagyunk, aminek már nincs helye és keresnivalója az otthonunkban és az életünkben.
Rituálisan felkészülünk tehát az új évre, a beérkező új dolgokra, új eseményekre, új emberekre és az új lehetőségekre. És megteremtjük a helyet neki.
Őszintén? Soha ekkora lelkesedéssel nem takarítottam még és intettem búcsút régi, már nem használt tárgyainknak, mint ezzel a kerettel a fejemben.
Sőt! A fizikai nagytakarítást elkezdtem kiterjeszteni az online tereimre. A mailboxomra és bizony a számítógépes mappastruktúrámra is ráfér, ehhez még gyűjtöm az erőt, inspirációt és muníciót. Mindenkinek vannak várai, amiket utoljára sikerül bevenni 😉 Nekem is megvannak a kedvenc halogatott dolgaim és felületeim. De ez nem szegi kedvemet. Tudom, hogy rétegről rétegre haladunk. Mindig hozzáférek egy kicsivel mélyebb réteghez. Nincs ez másképp lelki valóságunkban sem (így dolgoznak a coachok és terapeuták is) .
Nálad van olyasmi, ami azáltal hogy új nézőpontba került, sokkal könnyebbé vált?
Vagy
Neked van olyasmi, amiről szeretnéd, hogy könnyebbé váljon és örülnél egy új nézőpontnak?