Sok rossz tapasztalat, negatív élmény után újra belevágni és sikerre vinni? Tényleg lehetséges? Hogyan?
Az iskolában soha nem voltam egy tornász típus és a tornaórát legszívesebben kiiktattam volna. Na nem a mozgás ellen, sőt ha lehetett volna táncolni vagy jógázni biztos alig vártam volna… Hanem a kötelező kézenállások, fejen állások, meg a szekrényugrások miatt… Valahogy ezek nem eredményeztek nálam temérdek zsigerileg felszabaduló boldogsághormont 🙂
Ma este ismét váratlan szerencsében volt részem. Helyettesítés volt a kedd esti tornaórán. Jóga ismét. Határok. Korlátok. Hát megint romboltunk. Vagyis építettünk. Saját magamat.
Edig még soha senkinek nem sikerült rávennie, hogy megpróbáljam, hogy alkartámaszban, egy kézenállásszerű ászánábabn elbírom a súlyomat. Most mégis tanári segítséggel kiviteleztem és egyáltalán nem volt félelmetes….
Mitől tudtam belevágni a korábbi félelmek és rigid énképem ellenére mégis?
- Jó példa: láttam, hogy a másik lány bátran belekezd, és ez adta meg a kezdőlökést.
- Oktató jelenléte: Bogi tudja, mit csinálunk, jelenléte biztonságot adott.
- Elfogadás: „Mi történhet? Max. nem sikerül. ” – a próbálkozásra került a hangsúly a végeredmény helyett
- A szikra, ami elindít: belső kurázsi, erő, ami átlök azon a határon. Értem én, hogy miért nem, és ezzel együtt most mégis megpróbálom.
Továbbgondolásra:
Mi az a terület, ahol ha kipróbálnál egy új ‘ászánát’, a legnagyobb változást hozná az életedbe?
Mi az a sztori, ami elsőre beugrik, amikor ezt a jógás kalandot olvasod, hogy talán már készen vagy rá, láttad másoknak működik… és végülis csak nyerhetsz vele?”
Ha van kedved megosztani velem a válaszaidat, akkor írj bátran a csaszar.eszti@gmail.com-ra vagy keress a Facebookon!