Életkép arról, amikor nem tudhatod, hogy az inspirációd honnan fog fakadni.
Lehet hogy úgy indul a heted, hogy csak ezt éljem túl.
Lehet hogy úgy indul a napod, hogy úristen még el sem kezdődött de már utálom.
Lehet hogy úgy indul a napod, hogy már az esti alvásról ábrándozol, hogy csak alhassak már újra.
Érzed, hogy percről percre, óráról órára be vagy táblázva hogy semmi nem romolhat el a mai napon (sem), mert az kegyetlen felforduláshoz és egy jó adag frusztrációhoz vezet, csak neked tálcán szervírozva habbal tálalva.
Na nem. Hát erre semmi szükséged. Mégsem lóg senki a fogason, akit leakaszthatnál, hogy figyu, toljad már végig helyettem ezt a napot.
Veszel egy nagy levegőt, jógán tanultad hasi légzés – tüdő – tüdő csúcs, majd ugyaninnen indítod a kilégzést. Milyen vicces, nem gondoltad, hogy az utcán a metró felé sétálva fogsz meditálni. Na jó ez túlzás. Nem meditálni, de legalább levegőt vegyél, elvégre nem fulladhatsz meg már reggel a rád váró teendők súlya alatt.
És ahogy elkezdődik a napod, amikor is csak félig-meddig vetted észre, hogy egyik kolléga épp elismerte szakmai
képességedet, szeretné az egyik írásodat felhasználni, továbbfejleszteni, plagizálni ahogy tetszik és megkérdezte, hogy bánnád-e. De persze mivel rohansz csak a nap végén utólag tudod értékelni, hogy nahát hiszen már jól kezdődött a reggel :).
Szóval elkezdődik a napod és legalább annyit megtettél érte, hogy időben érj be, listád van a csak a legégetőbb dolgokról és láss csodát működik a technika, tudod tartani az időket, fogynak a feladatok, a megbeszélések úgy alakulnak, ahogy kell… azt veszed észre, hogy a reggeli frusztrációd oszlik, jókat nevettek a megbeszéléseken, kapsz egy váratlan ebédmeghívást :). Imádod a thai levest. Eszedbe jut, hogy könyvet akartál venni a szomszédban és pont van rá időd. Kedves ismerőssel találkozol, aki őszintén örül Neked. Érzed, hogy igen, ezek a kapcsolatok, barátságok, ismeretségek, ezek azok, amik igazán töltenek Téged. Hát mégis érdemes lelassulni ebben a pörgős napban. És észrevenni az apró ajándékokat, inspirációkat amiket ad.
Kicsit átalakul napközben a menetrended, de rugalmasan kezeled. És figyu azt észrevetted, hogy pont ennek köszönhetted azokat a jó pillanatokat, egy jó leves, egy jó beszélgetés, kevesebb rohanás (?) amik nem voltak betervezve, ellenben nagyon feldobják a napodat.
És aztán jöhet a hab a tortán, hogy azt csinálhatod, amit szeretsz 🙂. Emberekkel beszélgetsz, ötleteket generálsz, érzéseket és elhatározásokat. Amikor egy beszélgetéssel adsz. Erőt. Magabiztosságot. Támpontot. Pont az ilyen rohanós napokra elraktározható muníciót. Inspirációt.
