Blog

Alapvetés, hogy túlélésünk záloga a pihenés. Mégis olyan sokan nem tudjuk, hogy HOGYAN csináljuk.

Ezt a kérdéskört járom körül ebben a mai bejegyzésben, aminek a pikantériája hogy éppen nyakig benne vagyok a pihenés minden dimenziójának megtapasztalásában ezen a héten:

• az este 7-kor leragad a szemem és alszom reggel 7ig
• a nem-csinálok-semmit-pedig-lenne-mit
• és amikor az én-idő átcsúszott oda, amikor a drága gyermek hosszú kihagyás után a hátamon tud aludni és közben készül Nektek a poszt…

Szumma szummárum szükségünk van a pihenésre. Ez alapvetés. Hihetjük magunkat bármilyen szuperhősnek, aki most épp anyuka alteregójában menti meg a világot, akkor is szükségünk van rá. Szögezzük le. Szuperhősök is pihennek. Szabad nekik. Ha ez esetleg nálad (is) még hibádzik, kérlek add meg magadnak az engedélyt: MOST.

A regenerálódásnak több útja van és a teljes egyensúly fenntartásához mindegyikre szükségünk van:

• alvás
• láblógatós pihenés (szokás még „csak nézek ki a fejemből”, bambulós, relaxálós, gyereket csodálva figyelős pillanatokként hivatkozni rá – további kiegészítéseket örömmel fogadok)
• én-idő feltöltő tevékenységgel.

Ezek gyakoriságát és kombinációját egyénileg érdemes tesztelgetni és kísérletezni vele, majd a saját szükségleteidről valamilyen írásos nyomot hagyni nehezebb időkre. Nem gondolom, hogy feledékeny lennél, de tudod a szó elszáll…. hát még a gondolat 😉

Az alvásról

Általában egyéb tevékenységeink túlburjánzása esetén az alvásidőnkből veszünk el, majd a hiánytünetek fellépésekor (kimerültség, betegség, reggeltől estig emelt hangon kommunikálás imádott gyerekünkkel/párunkkal), engedjük ismét teret nyerni életünkben. Tapasztaljuk ki az optimumát, minimumát és figyeljünk rá, hogy heti szinten azért ebben a tartományban mozogjunk, 1-2 napnál ne legyen több kihágás.

Ha nekem alapvetően 7-8 óra az alvásszükségletem (és a gyermekem sem ébreszt már fel éjszaka óránként ;), tehát megtehetem) , akkor ha tartósan kevesebbet alszom – mondjuk 6 órákat – elvész

•  a hatékonyságom
•  a lendületem
•  a türelmem
•  az ember és életszeretetem

+1 Tervezzünk be legalább egy lustálkodós napot a hétbe vagy legalább a hónapba, és ütemezd be a jövő évi éves feltöltődési heteidet és hétvégéidet akár már MOST. (időnyerésről, időteremtésről és időhajlításról később)

A láblógatós-pihenésről

Néha lehet csak filmet nézni. Csak gyönyörködni a gyerekben. Csak ülni az asztalnál a közös hétvégi ebéd után és mosolyogva üldögélni a térben és a boldog családi valóságunkban anélkül, hogy rohannánk leszedni az asztalt, vagy feltálalni a desszertet vagy egyéb halaszthatatlan háziasszonyi teendőnket ellátni.

Néha ezek percekben mérhetőek és elképesztően nagy hatásúak, néha meg akár félórákban, amikért hála. Ami szerintem fontos, hogy tedd félre a telefont, sőt akár hétvégente száműzheted is teljesen.

Hihetetlen hogy néha félóra facebookozás helyett félórát gyönyörködhettél volna az adventi/karácsonyi díszeidben is, vagy a kertedre néző kilátásban, átérezve a családi ház adta szabadságot.

Ha anyuka vagy, akkor a gyermeked megtanít erre a szemléletre. Ahogy elmélyülten tud játszani bármivel ami a keze ügyébe kerül (egy üres dobozzal vagy szalaggal) és meg tud figyelni számodra észrevétlen dolgokat, hogy mennyi repülő húz el a fejetek felett, hogy a színes kanalak kavalkádjában kik a lányok és a fiúk, és ki lett nagypapa és nagymama.

Tanuld el a kísérletező kedvét, figyeld meg és utánozd kicsit a tempóját, mondanám, hogy a lassúságát, de tegyük fel egy pillanatra, hogy az az optimális sebesség, ahogy ők élik az életüket.

(és én is pont úgy sürgetem, amikor időre megyünk mint Te, de ezzel együtt)

Vedd észre azokat a pillanatokat, amikor valójában NEM kell sietnetek sehová. Sőt. Továbbmegyek. Vedd észre, hogy mi kell ahhoz, hogy ne kelljen sietnetek sehová. Aztán tedd lehetővé. Mondd le, szervezd át, mondj nemet, vagy éppen csavarj egyet a megvalósításon 😉 .

Én-idő értelmes feltöltő tevékenységgel

Mit, mikor és hogyan tegyük ezt lehetővé. Talán Anyaságunk egyik legnagyobb kihívását tartogató témához érkeztünk. Az egyikhez, mert sok van. És életkorszakonként változtathatunk a stratégiáinkon és taktikáinkon. Mégis az előző korszak tudását és tapasztalását már hozzuk magunkkal. Fontos, hogy ehhez ne ragaszkodjunk görcsösen, hogy bezzeg akkor milyen könnyű volt, amikor felkaptam a hátamra, csak betettem a babakocsiba, mert volt idő mikor az sem tűnt olyan „csak” mutatványnak.

Hát hol is kezdjük. Mit csináljunk. Ha előbb nem, akkor most egy csodás önismereti út veheti kezdetét, amiért annyi édesanya hálás a gyermekének és egyre több olyan édesanyát ismerek, akik ennek révén jutottak el egy kreatív hobbihoz vagy tűzték ki életcéljuk megvalósításául a megtalált tevékenységet.

A kérdések a régiek, de azért lássuk neked most mit mondanak, milyen válaszok érkeznek:

• mi dobogtatja meg a szívedet?
• mitől dalol a szíved?
• mit csinálnál szívesen akkor is ha senki nem kérne rá és semmi nem indokolná?
• mi az amiért már gyerekként is lelkesedtél?
• mi az a tevékenység, ami nem elfáraszt, hanem feltölt?
• mi az, amitől annyira lázba jössz, hogy éjszaka nem tudsz aludni?
• mi volt a kedvenc tantárgyad?
• milyen típusú ajándékot/szívességet adsz szívesen?
• milyen típusú ajándéknak/szívességnek örülsz a legjobban?
• milyen témában tudsz korlátlanul sokat olvasni?
• milyen dolgokat szeretnél kipróbálni?
• mi az amiről ha másnál látsz, olvasol az nagyon inspirál? Vagy éppen mi az amit irigyelsz másoktól? (és ez is teljesen rendben van)
• mikor kísérleteztél utoljára? Ha azt mondanám, hogy innentől heti minimum egy új dolgot ki kell próbálnod, mi lenne az első 3?

Ha nem jön semmi ki belőlük, szólj nyugodtan és szívesen ötletelek veled személyesen vagy Skype-on, további személyreszabott kérdéseket és feladatokat tudok generálni Neked.

Hogyan találjuk, teremtsük meg a feltöltő tevékenységeinkhez az időt és hogyan találjuk meg hozzá a minket segítő megoldásokat, támogató embereket és helyzeteket?

Ezt a kérdéskört egyben kezeljük. Azt tapasztaltam, hogy amikor megvan, hogy mire kell az idő, könnyebb megteremteni hozzá a hogyant, mert kell. Írok példákat: ha tudom, hogy hétfőn este 6-tól zumbázom, akkor ugye ott kell, hogy apa vigyázzon a gyermekre 🙂 . Ha tudom, hogy mikor megyek tanfolyamra, akkor apával megbeszélem, hogy mikor kellene engem váltani. Ha tudom, hogy Mompreneurs találkozóra megyek és Apa akkor dolgozik, akkor más gyerekfelügyeleti megoldással kell megbarátkozni a kis lelkemnek és amíg nem próbáltam, addig nem tudom 😉 . Hát jelentem kipróbáltam és könnyebben ment, mint legmerészebb álmaimban gondoltam volna, ezúton is köszönöm mindenkinek, aki támogatott benne <3 . És megfordítva is működik. Ha tudom, hogy megyünk a nagyszülőkhöz, akkor betervezem, hogy 3-4 órára lelépünk Férjjel wellnesselni, mert mi időnk máskülönben hogyan lesz, ha nem teszünk érte.

És most egy fontos részhez értünk.

Amikor Apa viszi el a gyermeket magával bevásárolni vagy úszni vagy játszótérre, akkor nem takarítani fogsz, meg rendet rakni a gyerekszobában, meg „jaj csak indítok egy mosást gyorsan”. NEM. Akkor előveszed a regényedet, előhúzod az erre az alkalomra dugdosott forró csokidat és feltöltöd a lelked.

Vagy beszervezed a masszázsodat. Vagy horgolod a babádat. Vagy előveszed a felnőtt színeződet.

Vagy csak leülsz egy tiszta lappal. És addig nézed a tiszta lap varázsát, amíg megindulnak a gondolataid. És engeded őket áramlani. Szabadon áramlani a papírra. Majd a gondolataidban tornyosuló feladatok kiáramlása után engeded, hogy még szabadabban elkezdjenek áramlani a gondolataid, engeded hogy megérkezzenek a vágyaid, engeded hogy színes-szagos képek, érzések és gondolatfoszlányok formájában előtörjenek azok a dolgok, amiket régóta dédelgettél és egy időre háttérbe szorítottad őket, hogy életed legnagyobb feladatának és legnagyobb boldogságod hozójának szentelhesd az első időket, heteket, hónapokat, talán már éveket is. És itt és most engedd meg magadnak, hogy ezek a vágyak ismét megmutassák magukat. Engedd meg magadnak, hogy példamutató családanyaképedbe az is beleférjen és az is megérkezzen, hogy megmutatod gyermekednek, hogy követheti az álmait és a vágyait. És mindenkor kövesse bátran a szívét.

Hogy lássa, lehetséges és biztonságos egyszerre boldog családanyának lenni és követni a szívünk hívását.

💝 Lehetséges és biztonságos megengedni, meghallani és elfogadni szívünk hívását.

💝 Lehetséges és biztonságos számunkra megengedni hogy megérkezzenek ehhez a segítők, a támogató lehetőségek, a legizgalmasabb inspirációk.

💝 És megengedjük magunknak az érzést, hogy ennek itt és most van a helye.

Nem az idő és a mód hiányzik. Amikor megvan az elég erős miértünk, akkor megtaláljuk a megoldásokat. Megengedjük azoknak a megoldásoknak hogy megtaláljanak bennünket.

Gyakran mélyre elásott hitrendszereink vannak, amik MÉG nem engedik meg, hogy a változás útjára lépjünk.

A jó hír, hogy ezek nincsenek kőbe vésve. A jövőnk sincsen kőbe vésve. Minden nappal, minden tettünkkel és minden gondolatunkkal teremtjük és újra teremtjük. Sok és egyre hatékonyabb módszer foglalkozik már azzal, hogy ne kelljen éveket, sőt néha már akár hónapokat se eltölteni egy bizonyos problémakörön való rágódással, a változás elindításával.

Ha nem kaptál választ a saját kérdéseidre és kétségeidre az azért is lehet, mert bár legjobb tudásomat és szándékomat beletettem, mégis általános megoldást tudok adni egy adott kérdésre. A részlet és a kulcs mindig az egyénben van, az egyénre szabott kérdésekben, az egyénre szabott konzultációban.

Ha segíthetek, keress bármelyik elérhetőségemen: +36305731919 vagy ha írni jobban szeretsz: csaszar.eszti@gmail.com