Halad(ni vágy)óknak

Halad(ni vágy)óknak

Te is ellenállsz az ellenállhatatlan céljaidnak? file000399641992

Tudod mire vágysz, de mégsem haladsz afelé?

Tudod mit kellene tenned, de valahogy csak telnek-múlnak a napok, a hetek és Te még mindig ugyanott tartasz?

Nagyon akarod azt a munkát, azt az elismerést, AZT az Életet…?

Mégis értetlenül állsz a tény előtt. Akarod. Tudod, hogy MIT. Tudod hogy HOGYAN, milyen lépésekkel tudod elérni. És mégis.

Nincs változás. Nincs haladás. Nincs fejlődés….

Akkor hogy lesz ebből célba érés?

Talán időről-időre megküzdesz a fenti jelenséggel, vagy talán egyáltalán nem is vagy érintett? Ha azok közé tartozol, akik csak kigondolnak valamit és egy-kettőre elérik, akkor kérlek támogasd és “fertőzd meg” a környezetedben élőket is ezzel a képességeddel.

Aki viszont éppen benne van ebben a küzdelemben – és talán valami hullámvölgyszerűséget is érzékel – annak jó szívvel ajánlom figyelmébe az alábbi sorokat, amelyek tapasztalatot és elméletet összegyúrva készültek azzal a nem titkolt szándékkal, hogy segítsenek nyakon csípni saját magatokat és csakazértis egyről a kettőre jutni :).

 Előzmények

Hetek óta dolgozom a projektemen. Egy nagyobb célhoz kapcsolódóan megfogalmaztam a részcélt. Gyönyörű szép listákat készítettem a teendőkről, feladatokról. Miután hétről hétre fent maradtak a listán, gondoltam jól behatáridőzöm őket, az én eszemen nem járnak túl. Jó munkásemberként kényszerítettem magamat, hogy üljek le a gép elé. Határidő. Motiváló falatkák (mértéktelen mennyiségben), minden ami kell, hogy tudjak dolgozni. (zárójelben mondom: ablakok hada megnyitva a böngészőben elősegítve a fókuszált eltérülést 😉 zárójel bezárva)

Haladás? Szemmel alig látható.

Helyette? Bűntudat a haladás hiánya miatt. Keresés újabb eszközök irányában, amik rávesznek, hogy ha tudom mit szeretnék, tudom mit kell megtenni. Akkor ténylegesen rávegyenek a CSINÁLÁSRA.

 Első pici fejlődés

Baráti-szakmai konzultáció során a lelkes jegyzetelésből hazatérve azonnali megvalósításba kezdtem és egyetlen óra alatt nagyobb haladást értem el, mint előtte két hét alatt. Homlokracsapós következtés levonva: Ja persze! Társas lény vagyok, nálam klasszul működik, ha valakivel meg tudom beszélni a dolgokat. Utána aktív vagyok és belelendülök a cselekvésbe. BÓNUSZ: az apró sikerélmények úgy visznek egyről a kettőre, hogy csak na…

Teljesen véletlenül szembejön a lehetőség, ahol egy teljes napon keresztül az Ellenállás témakörével tudok foglalkozni, hozzáértő, kísérletezni vágyó és megoldásfókuszú szakértőkkel. Mondhatnád, hogy az életnek van humorérzéke 🙂 Én azt mondanám rá, hogy mindig jönnek a megfelelő dolgok velünk szembe, de az már a mi dolgunk, hogy észrevegyük 🙂

 Vigyázat! Alkalmazott elmélet következik.

Nem kell szeretned a modelleket és a sikerformulákat, sőt ne is hidd el nekem, hogy ez működik. Inkább azt javaslom, hogy kísérletezz vele, aztán ha beválik használd, ha nem, akkor valamit nem jól magyaráztam el :).

Vágyunk a változásra, változtatásra

X

a cél vonzereje

X

magabiztosságunk, hitünk abban, hogy meg tudjuk csinálni, el lehet érni

X

tisztában vagyunk a következő lépésekkel, amit meg fogunk tenni

mindezek szorzata

>

(nagyobb) mint

az az erőfeszítés, amit a változásért, változtatásért, meg kell tennünk

HomlokraCsapó2.

Gondolatban végigpörgetve a halogatós listámat (tudod, amin szerepelnek már néhány hete azok a dolgok, amiket meg szeretnék csinálni), valamelyik összetevőhöz alacsony érték rendelhető hozzá. Így viszont ha a célom kevésbé vonzó, vagyis ha bármelyik alkotó eleme 0 vagy 1 = nem vonzó a cél, vagy nem hiszek benne, vagy nem tudom mik a lépések, NEM fogom megtenni a szükséges erőfeszítést érte. Mondhatjuk úgy is, hogy relatíve túl nagy erőfeszítést kellene tennem – ami nekem nem éri meg – ezért inkább nem csinálok semmit.

Mit is tehetünk?

Feltétlenül csípjük fülön magunkat, ha már nagyon görcsösen akarunk valamit. Zökkenjünk ki, pörgessük fel magunkat egy teljesen más jellegű tevékenységgel (filmnézés, baráti, családi beszélgetés, sportolás, táncolás, kinek mi :)), majd megújult motivációnk teljes birtokában lássunk neki és adjunk mattot a feladatnak.

  1. Tisztázzuk, hogy mi a célunk, vágyunk és mikorra szeretnénk azt elérni.
  2. Tegyük helyre, hogy ez mennyire vonzó vagy fontos nekünk (lehet bátran használni egy 1-10-ig terjedő skálát).
  3. Legyünk őszinték magunkkal! Mennyire hiszünk abban, hogy meg tudjuk csinálni, el tudjuk érni? Hmm? 1-10-ig?
  4. Mennyire vagyunk tisztában a következő lépésekkel? Hát engem akkor győznél meg, ha pontosan felsorolnád 🙂 Pontosan, konkrétan, egyszerűen: Ezt fogom leírni. Őt fogom felhívni. Ide fogok elmenni. Tőle fogom megkérdezni és egyéb variációk. (lehet skálázni itt is)
  5. És akkor jöhet a következő legyél-őszinte-magaddal kör! Mennyire vagy hajlandó erőfeszítést tenni érte? 
    • Hajlandó vagy korábban kelni?
    • Eddig soha nem csinált dolgokat kipróbálni?
    • Szívességet kérni valakitől?
    • Új dolgokat megtanulni, amikről azt hiszed, hogy neked sose fog menni?
    • Talán nemszeretem dolgokkal is hajlandó lennél foglalkozni? Nem biztos, hogy kell is.
    • De akkor még egyszer: mennyire vagy hajlandó erőfeszítést tenni?

“Bármit” és az Azért csak módjával” között elég széles a paletta 🙂

Nézz rá most a célodra! Vonzó-e annyira, hogy megtedd érte azt az erőfeszítést?

 

Ha nem, akkor lehet, hogy már van róla elképzelésed, hogy a történet (vagy a fenti képlet) melyik pontján érdemes dolgoznod.

Ha igen, vonzó annyira, hogy megtedd az erőfeszítést, akkor HAJRÁ! Csináld! Kezdd el most! Tudod, apró sikerekre fel!

 

Ha pedig szívesen megosztanád velem vagy többi olvasóval írj nekem bátran: privát üzenetben vagy a Facebookon:

 https://www.facebook.com/CsaszarEsztiMegoldaskozpontuCoach

Ha pedig inkább az a típus vagy, aki rászán magára és a céljaira 60 percet és aztán a sarkából is kifordítja a világot, akkor itt tudsz időpontot egyeztetni velem egy személyes coachingra!